A-Z

A kötet a professzor úr különálló tanulmányaiból szed csokorba néhányat, a legváltozatosabb témákban.

Aki ismeri és szívesen olvasgatja Dobrovits Aladár antológiáit, annak ez a kötet sem fog csalódást okozni. Olvasmányos és hasznos kiegészítője az Ókori Egyiptom története és kultúrája (korábban: Ré Fiai) című alapműnek.

Tii, a libu származású, okos, szép és meglehetősen zabolátlan parasztlány meg akarja hódítani a világot, de végül III. Ramszesz háremében köt ki. A fiatal lány úgy véli, hogy irányítja a környezetét, de valójában ő lesz intrikák áldozata. Nagy vonalakban ez a III. Ramszesz elleni merénylet történetéből kanyarintott mese.

Jaj! Gedge kitűnően mesél, jó karakterei vannak, de valamiért a tények zavarják. Ráadásul ebben a könyvében is előfordul, hogy óbirodalmi nevet ad az újbirodalmi történet szereplőinek. Ennél sokkal súlyosabb bűn, hogy III. Ramszesz trónusával mit tett... Összességében nagyon kellemes olvasmány, igazi női regény (vagyis érzékeny és érzelemgazdag - cseppet sem válik a hátrányára, hiszen, mint írtam, Gedge kitűnően mesél), gondosan megrajzolt szereplőkkel, gyönyörű helyszínekkel. Legnagyobb baja az, hogy a valóság érdekesebb lett volna, mint a mese.

Amon leánya - Hatsepszut, a "fáraó"
Joyce Tyldesley
népszerűsítő ismeretterjesztő

Az Oxfordon végzett régésznő újabb könyve a XVIII. dinasztia változatos történelmének egyik csúcspontját, a thutmoszidák hatalmi harcait veszi górcső alá, Hatsepszut, II. Thotmesz és III. Thotmesz uralkodásának mozzanatait tárja elénk, a tőle megszokott, olvasmányos, könnyed stílusban.

Mágia és misztikum, sötét ókori titkok és modern kutatóik, utazás térben is időben, az ókor és a XIX. század, valamint Egyiptom és Anglia között. Ezekkel a jelzőkkel lehet jellemezni Tim Powers történelmi fantasy regényét, mely a Valhalla Páholy "A fantasy nagymesterei" című sorozatának első tagjaként látott napvilágot.

A thutmoszidák hatalmi harcát mutatja be a regény különös tekintettel Szenmut szerepére Hatsepszut királynő uralkodása alatt. A mű szinte minden sora hiteles.

Személyes kedvencem.Bátran összemérhető a Quo Vadis-szal, és nem marad alul. Ha angolul lenne, a Nobel-díj garantált. És nagyon pontos!

Christian Jacq ezúttal a hieroglifák megfejtőjének fordulatos és érdekes életét tűzte a tollára. Hogy milyen sikerrel? Erre mi is kiváncsiak vagyunk!

Kicsit baljós, hogy már a könyv címében is a hatásvadász elem dominál. De Jacq-ra ez a jellemző.

A Thames & Hudson egyiptológiai sorozata, a The Complete... legújabb tagja a piramisok minden fajta vonatkozásáról próbál - címéhez méltón - áttekintést nyújtani. Hatalmas anyagot dolgoz fel, érthetően, szakszerűen és pontosan, miközben a legfrissebb kutatási eredményekről is beszámol. A szerző Menkauré piramisvárosának ásatásáról ismert, de látni lehet időnként a National Geographic ismeretterjesztő műsoraiban is. A könyvben a piramisok építéséről szóló részben beszámol a NOVA-projektről is, amelyben ő is részt vett. A projekt célja: ókori módszerek rekonstruálásával piramist építeni. Az eredménye: siker!

Gyönyörű kiállítású, és nagyon jól használható könyv, rendkívül hasznos ábrákkal, és több, mint 500 képpel. Ennek ellenére az igazi érték a szövegben rejlik. Piramiskatalógusunk frissítéséhez igen jelentős mennyiségű adatot itt találtam meg. Mint hajdani nyomdásznak, külön érdekesség számomra, hogy a kiadó a sorozatot Szlovéniában nyomatja - nagyon igényesen.

Sajnos csak belelapozni volt lehetőségem, de Reeves és a Thames & Hudson neve már amolyan garanciaként értékelhető.

The Complete Valley of the Kings
Nicholas Reeves & Richard H. Wilkinson
összefoglaló régészeti munka

A két szerző elismert szaktekintélynek számít a Királyok Völgyében, és a könyv alapos betekintést nyújt az ott található sírokba, készítésük és feltárásuk történetébe, fontosságukat adó különlegességeikbe. Az illusztrációk nagy része fekete-fehér ugyan, de a szöveg alapossága nem is annyira az ismerkedő érdeklődőt célozza meg, hanem az elszánt, haladó amatőrt és a szakembert. De nem csak rájuk számítottak a szerzők, így a kötet végén - a nagyon alapos név- és tárgymutató mellett - látogatási ajánlatok és igen hasznos tudnivalók is helyet kaptak.

Megjegyzés, vélemény:
A Thames & Hudson sorozatának igényességére jellemző ez a könyv: nagyon szép nyomás (szintén Szlovéniából!), és nagyon alapos információk. A téma nagysága és a terjedelem korlátai miatt mégsem igazán olvasásra készült, hanem arra, hogy szakmai referenciaként lehessen használni.

A legismertebb magyar ásatás közel egy évtizedes történetét és eredményeit ismerheti meg az olvasó a képekkel, vázlatokkal, alaprajzokkal gazdagon illusztrált könyvben. Az elején Kákosy professzor összefoglalását olvashatjuk Théba történetéről és az egyiptomi történelemben elfoglalt helyéről.

A szerző folytatja az Orion-rejtély-ben megkezdett vizsgálódásokat, még messzebbre kalandozva a ma tudományosan elfogadott nézetektől.

Kicsit az volt az érzésem első beleolvasásra, hogy Gilbert egy párhuzamos világot szemlél, nem a miénket. A tényleges olvasás azonban még hátra van, úgyhogy ez csak első, és meglehetősen felületes benyomás.

Az Óbirodalom időszakáról ad történeti és művészeti összefoglalót a könyv elsősorban források és művészeti emlékek bemutatásán keresztül. Sok kép és rajz egészíti ki a mondanivalót.

Két rejtélyes alak kergeti egymást az időben: Aton-hadu, a Második átmeneti kor egyik királya, aki pornográfiába hajló verseiről lett nevezetes a XX. század húszas éveinek Amerikájában, és Ralph M. Trillipush, a rejtélyes egyiptológus, aki lefordította és kiadta Aton-hadu verseit, majd mindent egy lapra téve elindult, hogy megkeresse a király sírját. Kettejük nyomába ered Harold Ferrell, akinek meggyőződése, hogy Trillipush véletlenül sem azonos semmivel, aminek mutatja magát, és meggyőződése, hogy Trillipush menyasszonyának inkább őhozzá kellene mennie. Mindezeket bonyolítja, hogy egy angol tiszt egy ausztrál bakával ment eltávra, ami talán fényt deríthet arra, hogy ki ölte meg az utóbbit. Mindez első ránézésre így is elég bonyolult, de mivel a regény visszaemlékezések, levelek és egyéb feljegyzések gyűjteménye, cselekmény gyakorlatilag nincs is, tehát bőven van ideje az olvasónak szétbogozni a szálakat. Megéri megtenni, zseniális a "cucc".

Nagyon nehéz úgy bármit is mondani erről a könyvről, hogy valamit le ne lőjön vele az ember. Nagyon jó! A három, eltolt idősík párhuzamai, összefonódásai és egymásra utalgatásai mesteriek, ráadásul Phillips egy zseniális húzással megoldotta, hogy bármilyen hiba is legyen az egyiptológiai ismereteiben, annak indokolt helye legyen a könyvben. Részben azért is tudta ezt megtenni, mert igen tisztességes ismeretekkel rendelkezik a témában, másrészt azért, mert valóban kitűnő író. Egy bánatom a fordítás hibája: az eredeti Atum-hadu nevet a fordító értelmetlennek találta, és Aton-hadura változtatta. Így egy csomó utalásnak és kikacsintásnak elvette az élét. Úgyhogy aki valamennyire ismeri Atum teremtésmítoszokban betöltött helyét, az olvassa úgy a könyvet, hogy gondolatban mindig átírja a nevet. Érdemes!

Inkább kulturális információ hasznos tanácsokkal kiegészítve.
Sajnos elég régi alapokon nyugszik (1997-ben zárták le), és Egyiptom nagyon gyorsan változik. Viszont még ebben az útikönyvben van a legkevesebb bosszantó tévedés és pongyolaság.

Érdekes ezoterikus hangulatú könyv, mely - amint címe is utal rá - az ókori egyiptomiak bölcsességével kívánja megismertetni az olvasót. Az írónő elsősorban vallási és mitológiai oldalról közelíti meg a témát, elég sok mindenre kitér, bele-bele kap egy-egy témába az istenek felsorolásától kezdve a hieroglifákon és a fáraó vallási szerepén keresztül a templomalapításig. A könyv legnagyobb előnye, hogy eredeti idézetekkel és megkapó meditációs gyakorlatokkal színezve adja át az olvasónak az ókori Egyiptom ezoterikával mélyen áthatott szellemiségének hangulatát.

A könyv érdekessége, hogy magyar kiadáshoz csatolt jegyzeteket, ÉSzAH követte el és - bár a kiadó ezt az információt szabotálta - a fordítás egy része is (elsősorban a Halottak Könyvéből vett idézetek) az ő munkáját ... hát, hogy dicséri-e vagy szidja? Azt döntse el az olvasó.

Mivel a könyv magyar kiadásának elkészülésében több szinten is részt vettem engedtessék meg nekem, hogy ezúttal egy kicsit hosszabban fejtsem ki a véleményemet.
Már többször szót emeltünk az egyiptomi témájú könyvek hiteltelenségével, pontatlanságaival szemben. Sajnos ez a könyv is ezek közé tartozott. De még menthető volt. :)
Az eredeti angol kiadás tele volt tárgyi tévedésekkel, hibásan idézett utalásokkal és félreértelmezett történeti adatokkal. Mindez igen jelentősen visszavetette az értékét. Ezen próbáltam segíteni azzal, hogy a hibákat kijavítgattam és ahol ezt a szöveg nem engedte ott jegyzetet csatoltam hozzá. A könyvben szereplő időrendi táblázatot, hieroglif jellistát, kislexikont szinte teljesen át kellett írni, utóbbi kettőt kiegészítettem az eredeti egyiptomi szóalak tudományos átírásával is.
Az eredmény egy kellemes, hangulatos munka, mely nem szakkönyv, nem is történeti vagy ismeretterjesztő munka, de a benne lévő történelmi és nyelvészeti utalások szakmailag pontosak és hiteles háttér-információként szolgálnak az olvasó számára. Ez több, mint amit a legtöbb manapság megjelenő egyiptomi témájú könyv elmondhat magáról. Jó szórakozást kívánok hozzá!

Senki sem vádolhat elfogulatlansággal :o) amikor azt mondom, hogy a könyv fordítási és könyvészeti szempontból példaértékű. Az Édesvíz Kiadó kitett magáért, ami a könyv kiállítását illeti, de ez a megújult "Régi korok üzenete" sorozatukra általában is igaz. A többit ÉSzAH elmondta, úgyhogy ezúttal csak bólogatok... :o)))

Egyiptom - A fáraók világa
szerkesztők: Regine Schultz - Matthias Seidel
összefoglaló történeti munka, magyar nyelvű

Ez a gyönyörűen illusztrált könyv az egyiptomi kultúra szinte minden oldalát bemutatja nagynevű egyiptológusok és művészettörténészek írásain keresztül.

Végre megjelent magyarul is ez a csodálatos könyv. Mindenkinek ajánlom, de aki olvas németül vagy angolul, javaslom nézzen utána német vagy az angol kiadásnak, mert a magyar kiadó megint nem tudta felmérni, hogy mit engedhet meg magának honpolgár. Könnyen lehet, hogy angolul olcsóbban jutsz hozzá. De a 12.000 Ft-ot is megéri!!! Nekem személyes kedvencem.
Csodálatosan gazdag minden tekintetben - csak cipelni ne kelljen! :o) Ráadásul tartalmilag is megbízható.

Egy újabb gyönyörű képeskönyv Egyiptomról. A kiadványt a szokatlan szögekből felvett képek teszik különlegessé. Igazi csemege.

Fantasztikusan szép könyv, káprázatos fotók, és erősen középszerű szöveg. Nem az ókor szerelmeseinek készült, hanem Egyiptom szerelmeseinek. És ez végső soron előny!

Egyiptom aranykora - Az Újbirodalom
Joyce Tyldesley
ismeretterjesztő

A könyvben a jó tollú régész-írónő átfogó képet ad az egyiptomi történelem talán legjobban ismert és leglenyűgözőbb korszakáról, az Újbirodalomról.

Nem lenne rossz ez a könyv, csak két hibája van: az első az, hogy Tyldesley - szokásával ellentétben - időnként puszta teóriákat is tényekként ad elő. Végül is nem veszélyes mértékű a dolog, de sokat veszít az értékéből így a könyv. A másik probléma a fordítás. Egyik oldalról nagyon jó dolognak tartom, hogy az eredeti egyiptomi szövegeket már hiteles fordításban (többnyire Kákosy László fordításában) idézik, és a nevekkel sincsenek (általában) gondok. Csak egyet szeretnék megérteni - illetve kettőt: hogyan lett a halotti templomból "gyásztemplom", és a "heb szed"-ből "dzsed szed"? Főleg az utóbbi nagyon misztikus!

Gazdagon illusztrált összefoglaló az egyiptomi vallásról, mitológiáról, az egyiptomi templom - mint intézmény - szerepéről, a fáraó isteni aspektusáról és a kultuszokban betöltött funkciójáról.

Megjegyzés, vélemény:
Sokan tették már fel nekem a kérdést, hogy hol olvashatnának az egyiptomi vallásról, részletesen az egyes egyiptomi istenekről. Ez a könyv a válasz. Olvasmányos, könnyen érthető de szakmailag pontos áttekintést nyújt gyönyörű képekkel illusztrálva.

Egyiptom kincsei - a Kairói Múzeum gyűjteményéből
Francesco Tiradritti - Araldo de Luca
művészettörténet

Az igen nagy volumenű kötet az Egyiptomi Múzeum gyűjteményének legszebb darabjait mutatja be részletes, közérthető leírással, kiváló minőségű képekkel illusztrálva. Az egyes műtárgyakhoz tartozó szócikkek mellett általános leírásokkal is szolgál a könyv, melyeket neves egyiptológusok írtak, köztük az Egyiptomi Múzeum, a new yorki Metropolitan Museum of Art, a torinói Museo d'Egizio és British Museum munkatársai, valamint a Szépművészeti Múzeum munkatársa, Varga Edith, aki nem csak az írásban működött közre, hanem a magyar fordítás is az ő munkája..

Én személy szerint jobban szeretem az Egyiptomi Múzeum hivatalos katalógusát, mert számomra jobban kezelhető (nem csak a méretéből adódóan), de tény, hogy ez a csodálatos könyv, amellett, hogy hihetetlen esztétikai élményt nyújt, hiánypótló szerepet tölt be a magyar könyvkiadásban és már nagyon vártuk, hogy végre magyarul is olvasható legyen valami a kairói gyűjteményről. Mivel a kötet a műtárgyakat időrendi sorrendben tekinti át, egyben történelmi áttekintést is nyújt. Kiváló alapozás lehet további tanulmányokhoz.

A kötet képeiről fogalmat alkothatsz, ha megjegyzem, hogy a képek szinte mind a Siliotti-könyvek képeinek jogait is birtokló White Star s.r.l. tulajdonában vannak... Egyszerűen csodálatosak!

A könyv az író tizenkét tanulmányát tartalmazza, melyek egy 1908-ban tartott előadás-sorozat anyagát képezték.

Ez a könyv számomra az év csalódása lett. Az egyiptomi kultúra és vallás ezoterikus oldalának ilyen erőltetett magyarázásával még nem találkoztam. A könyvről egy gyönyörű köntösbe bújtatott (fűzött, kemény borítóval ellátott, fényes, kiváló minőségű papírra nyomott kiadásról van szó) ügyetlen, vásári mutatványos jut eszembe. Ha a kezedbe kerül, a világért se hagyd ki! Megtanulhatod belőle, hogy miként lehet megmagyarázni az összefüggést olyan dolgok között, melyeket egyenként sem értesz.

Egyiptom - templomok, istenek, fáraók
Alberto Siliotti
összefoglaló történeti munka

Nagy könyv! Nemcsak mérete miatt, bár állvány tanácsos hozzá. Érdekesen és könnyen érthetően bemutatja Egyiptom dióhéjba szorított történelmét, a legfontosabb felfedezőket, akik nélkül az egyiptológia meg se születhetett volna, és sorra veszi a legfontosabb emlékeket: templomokat, sírokat - olyanokat is, amelyek nem látogathatók. Végén rövid áttekintést nyújt az istenekről és a gyakrabban emlegetett fogalmakról is.

Ez az igényes könyv fantasztikusan szép képanyaga miatt is minden figyelmet megérdemel.

A könyv a harmincas években íródott és az első olyan mű, amely bepillantást engedett az európai olvasónak az ókori Egyiptom misztériumaiba. Aki elolvassa garantáltan másképp fog tekinteni a hatalmas építményekre, melyek évezredek távlatából tekintetnek le ránk.

Amikor ezt a könyvet olvastam akkor döntöttem úgy, hogy egyiptológus leszek.
Sajnálatos módon az egyébként kiváló ezoterikus szerző saját csapdájába esett: felállított egy hipotézist, és hozzáválogatta a tényeket. Ha ezt az egyet figyelembe veszed, egy szenzációs jó könyvet élvezhetsz a régi és a XX. századi Egyiptom misztériumairól.

Az egyiptológus írónő valójában ebben a könyvben csillogtatja meg ténylegesen tudását. Az Újbirodalom idejére repít minket, és a hétköznapokat egy közepesen jómódú családban élő családanya egy évét ábrázolva mutatja be. Bár a párbeszédei majdnem olyan papírízűek, mint Violaine Vanoyeke-é, a leírás szórakoztató és életteli, a közölt tudásanyag pedig "belopódzik" a történet nyitotta kapun. Persze ne várjon senki nagy cselekményességet, drámai fordulatokat - éppen az a lényeg, hogy egy átlagos év átlagos eseményein keresztül lessük meg a család mindennapjait. Azért akadnak drámák, izgalmak, és még a kadesi csatának is jut hely a család életében...

Kairó az 1930-as években. Egyiptom a brit birodalom jótékony "felügyelete" alatt él, a trónon Fuád király viseli Tutankhamon hajdani koronáját. Az egyiptomi arisztokrácia éli fényűző életét, az udvart az intrikák hálója szövi át, a II. világháború meg már ott áll fenyegetően a küszöbön.
A regény politikai körkép, hangulatos korleírás és szerelmi történet egyben.

Megjegyzés, vélemény:
Talán meglepő, hogy ezúttal egy olyan könyvet ajánlok az olvasók figyelmébe, mely a modern Egyiptomban játszódik. Azért kap helyet mégis, itt az Ókori Egyiptom oldalain, mert a hangulata megragadóan "egyiptomi". És nem utolsósorban azért, mert megmutatja a legszomorúbb tanulságot: 3000 év alatt az ember semmit sem változott. A birodalmakat most is ugyanazok az erők mozgatják, és ugyanúgy pusztulnak el, mint évezredekkel ezelött.

Jó összefoglalás remek képanyaggal, kislexikonnal. Részletesen beszél az egyiptológia történetéről, kiemelten foglalkozik a piramis- és templomépítkezéssel, valamint az Amarna-korral és a Tutankhamon kinccsel.

Kákosy professzor ezúttal a csillagokhoz fűződő mítoszokat és hiedelmeket vizsgálja. Feltárja a csillaghit fejlődésének fázisait, és az egyiptomi elképzelések középkorra, sőt, napjainkra kifejtett hatását. A könyv kétharmada az antik világgal és a horoszkóp fejlődésével foglalkozik, bőséges irodalomra támaszkodva.

A rendkívül érdekes téma egy kicsit kiszáradt, ahogy papírra került. Nem ismeretterjesztő művet, hanem ízig-vérig tudományos esszét tart a kezében az olvasó - de Kákosytól hiba is lenne mást várni. Az asztrológia hívei bizonyára nem szeretik ezt az írást, mert könyörtelenül lerántja a leplet e "tudományág" kialakulásának korai ballépéseiről. Mégis folyamatosan ott lebegett előttem a kérdés: lehet, hogy a professzor tulajdonképpen hisz az asztrológiában? Összességében nem fogja eltántorítani a horoszkópok híveit. Dicséretére legyen mondva, hogy nem is az a célja, hanem a lehető legtárgyilagosabb megközelítés.

Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák
Kákosy László - Dobrovits Aladár
irodalom

Az egyiptomi és mezopotámiai hitvilág regéi és mítoszai elevenednek meg a könyv oldalain közérthető nyelven (a hettita és ugariti mítoszok igazi kuriózumok)

Megjegyzés, vélemény:
A másik irodalmi összefoglaló műhöz (A paraszt panaszai) is ajánlom előtanulmánynak az egyszerűbb nyelvezet miatt.

Történelmi leírás az ókori Egyiptom legnagyobb uralkodóinak portréján keresztül.

Egyiptomi hieroglifák - a múlt üzenete
- szerző megjelelölése nélkül -
ismeretterjesztő

Ezúttal a neves egyiptológus az i.e. 6. század Egyiptomába kalauzolja el az olvasót, a XXVI. (más néven szaiszi) dinasztia korába, amikor a Két Ország az egyre erősödő görög városállamok barátságát és szövetségét kereste az fenyegető perzsa veszedelemmel szemben.
A regény a királyi udvar életébe enged bepillantást, a történet központjában a fáraó szépséges leányával, akit a béke zálogaként a perzsa királyhoz akarnak adni feleségül. Az udvari intrikák és az egyéni érdekek azonban mindent megtesznek, hogy aláássák a fáraó terveit.

Aki olvasta az író "Uarda, Egyiptom rózsája" című, tavaly megjelent regényét az tudja, hogy mire számítson Georg Eberstől és most sem fog csalódni. Az érdekfeszítő történet hiteles történelmi tényekre alapul, melyet az író fantáziája kiszínez ugyan, de át nem formál.
Az írót sokat támadták tudóstársai azért, hogy regényeken keresztül kamatoztatja a tudását Én személy szerint örülök, hogy a sok minősíthetetlen könyv mellett, ami manapság megjelenik az ókori Egyiptommal kapcsolatban, azért van olyan is, mely egyszerre hiteles és szórakoztató. Georg Ebers regénye mindkét kritériumnak maradéktalanul eleget tesz.

Átfogó ismertetést nyújt a piramisok nagy részéről, érdekességeikről. A kötet előszavát dr. Zahi Hawass írta, aki a Kheopsz-piramissal és a Nagy Szfinxszel kapcsolatban is kifejti véleményét.

Akár forrásnak is alkalmas, igényes munka, Siliottitól megszokott káprázatosan szép képekkel. Igazi "kő" könyv ("meg kő' legyen!")!

A Bovaryné és a Szalambo világhírű írója huszonnyolc évesen kilenc hónapot töltött Egyiptomban. Ezen az útján készült jegyzetei leginkább az íróról adnak érdekes képet, és színes felvillanásokkal gazdag korrajzot mutatnak a XIX. század közepének Egyiptomáról. Ókori vonatkozásaiban meglehetősen szegényes a mű, inkább irodalmi csemegének tekinthető.

Szókimondó, nyers őszintesége és helyenként naturalista erotikus részei miatt sokáig csak erősen cenzúrázott változatai jelentek meg. Végig érezhető, hogy Flaubert nem kiadásra szánta jegyzeteit, hanem későbbi műveihez gyűjtött anyagot, saját felhasználására. A gazdagon lábjegyzetelt kiadás mégis érdekes olvasmánnyá teszi a könyvet. Kordokumentumként kiváló, Flaubert-rajongóknak fantasztikus élményt nyújt, és híven tükrözi az akkori (siralmas) európai hozzáállást, amit az ókor remekművei iránt tanúsítottak.

Érdekel, hogy mikor megy vonat Luxorból Asszuánba, és mennyit kell várni a csatlakozásra Abu Szimbel felé? Vagy, hogy mennyibe kerül egy kétágyas szoba a kairói Hotel Lidóban? Csak fel kell ütnöd ezt a könyvet.

Egypt - The World of the Pharaohs
Ägypten - die Welt der Pharaonen
szerkesztők: Regine Schultz - Matthias Seidel
összefoglaló történeti munka, angol vagy német nyelvű

Egy hatalmas könyv, mely remek tanulmányokkal és gyönyörű képekkel szolgál az ókori Egyiptom történetének és kultúrájának szinte minden területéről.

Tematikus áttekintés az ókori egyiptomiak életéről, hitvilágáról, vallásáról, mindennapjairól, részletesen és igényesen. Kiválóan használható kézikönyv, és bőséges információforrás.

A tematikus szerkezet miatt meglehetősen sok benne az ismétlés, úgyhogy folyamatos olvasásra nagyon fárasztó - kézikönyv a javából!

Meglepő módon a méltán népszerű krimi-írónő a bűntényt ezúttal az ókori Egyiptom környezetébe helyezi. A helyszín egy arisztokrata ház a középbirodalmi Thébában, ahol a családi viszály végül gyilkosságba torkollik.

"Könyvünkben egy sajátos értelmezés szerint szeretnénk megközelíteni az Ókor, e hatalmas múltba vesző civilizációjának világképét.
Platón, Kritiasz - ... a régi egyiptomiak, akik e neveket feljegyezték, lefordították őket a maguk nyelvére ... - Platón művében, Szolón jutott erre a következtetésre. Megkíséreltük magyarra fordítani a sok esetben elgörögösödött egyiptomi neveket. Lehet, hogy nem minden esetben tudtuk a legmegfelelőbb értelmezést megtalálni. Az akkori embereknek ezek nem mint a nyelvükbe bekerült idegen nevek szerepeltek, hanem a mindennapi megszokott szóhasználatukból kiemelt jelölések voltak, amiket az emberközpontú természetlátásuk különböző megnyilvánulásaira használtak. Ezeket a jelképeket főleg a későbbi időkben félő tisztelet övezte.
Például Hórusz, e szó eredeti hangértéke 'Hóru' - melynek fordítása a valamin álló, felemelkedő, távolra menő kifejezésekkel hozható kapcsolatba, amit a királyi hatalom definiálására is használták, és a sólyom tulajdonságaihoz hasonlították. Ezzel a királyi lélek Felemelkedő-temészetére, az uralkodó szellem éltetőjére utaltak."
(Idézet a Libri Online Könyvbirodalom webáruház oldaláról, a Libri szíves engedélyével!)

Legendás civilizációk
David M. Rohl
kutatás

A Genezis alapos elemzése nyomán az Édenkert, a vízözön és az írás megjelenése előtti történelem nyomába szegődik a szerző, aztán furcsa kérdéseket tesz fel az egyiptomi civilizáció eredetét illetően, és nyomasztóan furcsa válaszokat ad rá. Az a legzavaróbb az egészben, hogy a válaszok az ő előadásában majdnem helyénvalónak tűnnek.

Megjegyzés, vélemény:
Folyamatosan az az érzésem, hogy hibázik valahol az érvelése, de nem találom, hogy hol. Elgondolkodtató és érdekes. De ettől még nem biztos, hogy igaz.

Lestat, a vámpír
Anne Rice
regény (kaland)

Anne Rice Vámpír Krónikák című ciklusa nem kifejezetten Egyiptomról szól, de a sorozat szóban forgó második kötete mégis szorosan kötődik az ókori Egyiptom civilizációjához. Az írónő a vámpírok eredetét kutatva az ókori Egyiptomba vezeti a főhősét és vele együtt az olvasót, ahol kiderül, a vámpírok őse egy egyiptomi királyi pár (a történet sejteni engedi, hogy nem más, mint Ízisz és Ozirisz), akik évezredek óta életben vannak, és létük minden vámpír létének feltétele. Éppen ezért a mai kor vámpírjainak feladata, hogy őrizzék őket, "Akiket Őrizni Kell".

Megjegyzés, vélemény:

Az írónőnek szinte minden regényében tetten érhető a ókor nagy civilizációi és azok misztikuma iránti rajongás. Ez a mű is - követve a Vámpír Krónikák hagyományát - azt a kérdést járja körül, hogy miként képes a halandónak született ember elviselni a vámpír-léttel járó halhatatlanságot, milyen értelmet tud találni örök életének.

Az ókori egyiptomiak számára semmi sem volt olyan fontos, mint a túlvilági lét, a halhatatlanság elérése. Hova mehetne egy öröklétre kárhozott lélek válaszokért, mit Egyiptomba?

-M-

A meggyilkolt piramis - Az egyiptomi bíró
Christian Jacq
történelmi regény

A világszerte rendkívül népszerű francia Christian Jacq új regénytrilógiája - a magyarul is megjelent és nagy sikert aratott Ramszesz-pentalógiához hasonlóan - az ókori Egyiptom virágkorában, a leghatalmasabb fáraónak, II. Ramszesznek, a fény fiának az uralkodása idején játszódik.

A Messiás háza
Ahmed Osman
kutatás

Ahmed Osman folytatja a Mózes, Egyiptom fáraója című könyvében már megkezdett fejtegetéseit. Sajnos nem az ott megkezdett magas színvonalon. Kevésbé fordít hangsúlyt az ellenvélemények ismertetésére, és nagyvonalúbban bánik a forrásokkal is, elvetve az eleve ellentmondó érveket. Mindazonáltal érdekes, amit mond, és mellékesen néhány nagyon fontos ténnyel is megismertet a Kr. e. XV-X. századi településtörténettől a kora-keresztény tagozódásig. Kiderül a könyv, és az egész kutatás valódi indítéka is: a szerző a Hatnapos háborún felháborodva úgy általában Izrael állam jogosságát igyekszik megkérdőjelezni. Minden eszközzel.

Megjegyzés, vélemény:

Érveléseinek rendszere változatlanul a csúcsára állított piramist juttatja eszembe - de a mostani esetben ennek alapjául egy másik, szintén csúcsára állított piramis szolgál. Ráadásul olyan alapvető hibák is becsúsznak a művébe, mint az, hogy Amon isten nevét az egyiptomiak aleph-nek megfelelő jellel írták szerinte - a valóságban azonban iod állt a név elején [i-mn:n]. Szellemes gondolatmenete tehát nem több, mint egy izgalmas gondolati játék. III. Thotmesz azonosítása a bibliai Dávid királlyal brilliáns, csak éppen a végkövetkeztetése erősen támadható. Újra felbukkan Tutankhamon is, mint isteni megtestesülés, ezúttal nem Tollaskígyóként, hanem mint Jézus. Ez az állítás azonban rosszul felállított érvei miatt még véleménynyilvánításra sem érdemes.

Mi Micsoda? - A piramisok
Hans Reichardt
ismeretterjesztő

A Mi micsoda? sorozat fogalom az ismeretterjesztés körében. Egyesek szerint elsősorban gyerekeknek íródott, de felnőttek számára is érdekes, alapos, közérthető ismeretanyaggal szolgál.

Mózes, Egyiptom fáraója
Ahmed Osman
kutatás

Ki lehetett Mózes, és hová lett Echnaton? Ezt a kérdést feszegeti az egyiptomi szerző. Véleménye szerint maga az eretnek-fáraó tért vissza Mózesként, és ezt az állítást érdekes tényekre alapozza. Legfőbb értéke a könyvnek, hogy mindent megtesz azért, hogy az olvasó az ellenérveket is megismerhesse, felfedi álláspontja Achilles-sarkait is, és a döntést az olvasóra bízza.

Megjegyzés, vélemény:

Nagyon értékeltem, hogy szidalmazásoktól és "anyázástól" tartózkodva, tárgyilagosan közli mindazt, amit az olvasónak tudnia kell az elmélet elfogadásához vagy elvetéséhez - sajnos ez nem általános az alternatív teóriák publikálóinál, akik folyamatosan egyfajta összeesküvés-elmélet pszichózisban szenvednek. Sajnos a szépen kidolgozott elmélet az alapjainál gyenge egy kicsit. A könyv a Gold Book kiadása, ennek megfelelően gondos, szép munka, bár a fordítás megint elég gyengére sikeredett. (HoremWeb)

Mózes, Egyiptom hercege
Howard Fast
történelmi regény

A bibliai Mózes életét bemutató, egyszerre izgalmas és ismeretterjesztő regény a hős életét gyermekkorától Egyiptomból való végső távozásáig követi.

A múlt titkai - A régészet világatlasza
ismeretterjesztő

Bár elsősorban nem egyiptológiai könyv, mégsem hiányozhat az ókor szerelmeseinek a polcáról. Az ókori Egyiptom csak egy részét képezi e könyv témájának, azonban nagyon hasznos, ha átfogó képet kívánunk kapni a régészet tudományáról, melynek az egyiptológiával együttműködve igen nagy szerepe van abban, hogy Egyiptomról ma tudjuk mindazt, amit tudunk.

A múmia - avagy Ramszesz, a Kárhozott
Anne Rice
regény (kaland)

Úgy látszik az írónő egyetért velünk abban, hogy "Ramszesz él!"
Egy angol egyiptológus érdekes múmiára bukkan, amely felirataiban II. Ramszesznek vallja magát és ráadásul halhatatlannak. De akkor ki az, aki a Kairói Múzeumban II. Ramszesz múmiájaként fekszik? És ki az a fiatal, vitalitással teli férfi, aki az egyiptológus londoni házában vendégeskedik?
A könyv egyszerre krimi, románc és kalandregény, lapjain megelevenedik az uralkodó, aki népe számára valóban halhatatlan és természet-feletti lény volt. Ugyanakkor a legmélyebben emberi. Lebilincselő olvasmány!

Megjegyzés, vélemény:

Anne Rice fantáziája valóra váltotta egy régi álmomat: elhozta II. Ramszeszt a mi korunkba (a század elejének Angliájába), és megkérdezi tőle mindazt, amit én kérdeznék ha találkozhatnék vele.

-N,Ny-

A Nagy Piramis rejtélye
Szőke Miklós Árpád
kutatás

Az ókor legizgalmasabb kérdésében folyó nyomozás eredményeinek összefoglalása: vajon ki építette a gízai piramisokat???

A Nagy Piramis rejtélyének megfejtése
Peter Lemesurier
kutatás

Főleg számmisztikai alapokon fejtegeti a szerző a Kheopsz-piramisba kódolt jövendöléseket, kristálytiszta logikával, gondosan felépítetten alkalmazva a numerológia szabályait. Egy érdekes elméletet húz a piramisra, és ez furcsa módon illeszkedik is rá. Sajnos a könyv erényei a számmisztikán túli területeken elenyésznek, és a szerző bizony kiténfereg más mezőkre is.

Megjegyzés, vélemény:

Figyelemre méltó munka, bár maga a számmisztika is erősen vitatható dolog. De amint kilép a szerző a jövendölések és numerológiai fejtegetések közül, önellentmondások és banális történelmi tévedések hatalmas tömege között tévelyeg. Ráadásul rettentő nehezen olvasható a könyv, nagyon nagy figyelmet követel. A Gold Book kiadót dicséri, hogy nagyon szép kiállítású kötettel rukkolt elő, és a fordítás, ami egyik kedvenc vesszőparipánk, egész igényesre sikerült.

A Nagy Ramszesz
Philipp Vandenberg
"régészeti életrajz"

II. Ramszesz elő- és utóéletéről ír a népszerű szerző, a tőle megszokott színvonalon: nagyon olvasmányos, és törekszik arra, hogy hiteles is legyen. De mivel újságíró (is) volt, időnként bizony elkapja a zsurnaliszta szenzációéhség. Szerencsére nem viszi túlzásba, így inkább csak színt ad a munkájának, semmint zavaró lenne.

Nebet-het, a halottak úrnője
Leslie L. Lawrence
regény (kaland/krimi)

A napjainkban játszódó bűnügyi történet nem egyszerű krimi. A szálak az ókori Egyiptom mítoszaihoz és misztikumához vezetnek.

Nefertiti, Egyiptom napkirálynője
Joyce Tyldesley
kutatás

A szerző régész-orientalista, aki szabadúszóként vetette magát az egyiptológiába. Könyvében Nefertiti és Echnaton, valamint Nefertiti és a hatalom viszonyát vizsgálja, bevallottan nem csak a forrásokra és leletanyagokra szorítkozva. Vállaltan egyéni elképzelését műtárgyak, ábrázolások vizsgálatával alakította ki. A téma azért is érdekes, mert az Amarna-kor viharos időszaka számos, ellentmondásos értelmezéseket kiváltó emléke miatt a hivatalos berkekben is vita folyik arról, hogy Nefertiti mekkora és milyen hatalmat gyakorolhatott - volt-e társuralkodó, vagy éppen fáraó?

Megjegyzés, vélemény:

Már maga a könyv szép kiállítása is megéri, hogy közelebbről ismeretségbe kerüljön vele az ember.

Nefertiti szeme - Viharok a Níluson
Gerard Messadié
történelmi regény

Nefertiti hányatott sorsa és hatalmi harca Szemenkharé megjelenése és Echnaton halála után - ez a történet vázlata. Mindez körítve Nefertiti ártó szemével, amit a szerző szerint szándékosan távolítottak el a híres Nefertiti-szoborról. (Az elfogadott álláspont az, hogy sohasem volt ott, nem készült el.)

Megjegyzés, vélemény:

A szerző lendületből kijelenti, hogy elképzelhetetlen a Nefertiti = Szemenkharé azonosítás, és kétsége sincs arról, hogy a KV35-ben talált múmia Nefertiti múmiája. Nincs kérdésem.

Nofretete
Philipp Vandenberg
ismeretterjesztő regény

Vandenberg rajongói el vannak kényeztetve, mivel két műfajban is találkozhatnak kedvencükkel. Egyik a kalandregény, mely általában valamely ókori ereklyével kapcsolatos, a másik a regényes stílusban megírt ismeretterjesztő munka. Ez a műve, a legendás szépségű Nofretete királyné életének hiteles, régészeti valamint írásos forrásokkal alátámasztott életrajza az utóbbi kategóriába tartozik.

Megjegyzés, vélemény:
Amarna-rajongóknak kötelező!!!

A Nyugat akáciája alatt - Ramszesz 5.
Christian Jacq
történelmi regény

-O,Ó,Ö,Ő-

The Official Catalogue of the Egyptian Museum - Cairo
Philipp von Zabern
művészet - angol nyelven

A múzeum gyűjteményének legnagyobb része megtalálható benne remek leírásokkal. Tartalmazza a múzeum térképét is valamint rövid összefoglalást a történeti, művészeti és vallási ismeretekről. Végén kislexikon.

Megjegyzés, vélemény:
Sajnos a múzeum boltján kívül még soha sehol nem láttam.

Ókor
negyedévente megjelenő periodika

Ez az új folyóirat 2003 január 20-a körül jelent meg először. Mindenkinek nagyon ajánljuk figyelmébe! Beszerezni az EgyiptoMédia rovatunkban található ismertető végén felsorolt helyeken, azon kívül a szerkesztőségtől vagy a kiadótól lehet.

Ókori Civilizációk - Egyiptom
Alessandro Bongiovanni
ismeretterjesztő

Az ókori Egyiptom Atlasza
John Baines - Jaromír Málek
összefoglaló történeti munka

Tömör és pontos összefoglalás. térképek, cartouche-ok és egy remek piramis-katalógus is van benne.

Megjegyzés, vélemény:
Nagyon aprólékos, forrásként is jól használható könyv.

Az Ókori Egyiptom enciklopédiája
Gill Harvey, Struan Reid
ismeretterjesztő

Az Ókori Egyiptom felfedezésének krónikája
Nicholas Reeves
múvelődéstörténeti összefoglaló

Az egyiptológus szerző szépen illusztrált, nagy alakú könyvben ismertet meg bennünket a XIX. századi fosztogatásoktól kezdve a napjaink néha szenzációhajhász, máskor meg nyilvánosságot alig-alig kapó kutatásaiig az ókori Egyiptom után folyó nyomozással, és az emberekkel, akik ebben jól-rosszul részt vesznek. A bemutatott felfedezések és feltárások listája a szerző bevallása szerint sem lehet teljes, és Reeves még azt is felvállalja, hogy a saját érdeklődése és ízlése vezette a válogatásban. A szakember azonban tudja mihez nyúl, és mit mutat be, így az olvasó elégedett lehet.

Megjegyzés, vélemény:

Nagyon tisztességes könyv, őszintén és szépítés nélkül értékeli az egyiptológia híres és hírhedt alakjait. Alig egy-két helyen éreztem úgy, hogy a "szerintem" szó hiányzott egy-egy megállapítása elől. A könyv eredetije a Thames & Hudson gondozásában jelent meg, ez a kiadó jegyzi a The Complete... sorozatot is, amely kiválóan használható, olvasmányos szakkönyvek gyűjteménye. Reeves ebből a sorozatból két kötetet is jegyez, a The Complete Tutankhamun címűt egyedüli szerzőként, a The Complete Valley of the Kings címűt Richard H. Wilkinsonnal közösen. Ez már önmagában is egyfajta garancia lehet. A magyar változat, hála a kiadónak, igazán korrekt és az eredetihez méltó munka, minden elismerést megérdemel!

Az ókori Egyiptom titkos története
Herbie Brennan
kutatás

Egyiptomi emlékek és anomáliák révén próbál a szerző a Kr. e. 48000-től 3000-ig tartó időszak magaskultúrájának titkos történetére, és egyáltalán létezésére bizonyítékot találni. Akár az ágy alatt is.

Megjegyzés, vélemény:

A 220. oldal környékén található a könyv leglényegesebb mondata: az ókori Egyiptom titkos történetéről az égadta világon semmit nem tudunk. A könyv tele van minden lehetséges fajta hibával, és ez az Alexandra Kiadó igénytelenségét mutatja, akik a legkisebb fáradságot sem vették, hogy a könyvet ellenőrizzék.

Összességében ez a könyv is inkább az EZT NE kategóriába tartozik, azzal együtt, hogy egy-két ezoterikus megközelítés érdekes és helytálló benne

Az Ókori Egyiptom története
Gaston Maspero
történelem

Bemutatja, hogy mit tudtunk az ókori Egyiptomról a XIX. században. A XX. dinasztia végéig tartalmazza Egyiptom történetét, valamint átfogó képet ad a birodalom nemzetközi kapcsolatairól (Kháldea, Szíria, stb.)

Megjegyzés, vélemény:

Gyönyörű leírások! Gyönyörű metszetek! Sajnos a silány minőségű újrapapír miatt veszítenek szépségükből, de így is gyönyörűek! Viszont súlyos hibája a reprint kiadásnak, hogy az eredeti jegyzetek hiányoznak belőle - viszont a hivatkozások megmaradtak.

Az Ókori Egyiptom története
Ian Shaw
összefoglaló történeti munka

"Az egyetlen kiadvány, mely egy kötetben foglalja össze élet és halál 700 000 évet átívelő történetét az ókori Egyiptomban. A könyvet az egyiptológia tudományának élvonalában dolgozó, úttörő munkájuk révén elismert régészek és nagyra becsült szakemberek írták. Több mint 150 gyönyörű képpel illusztrálva, melyek életre keltik ezt a lenyűgöző kort. (...)" (Idézet a Gold Book honlapján található ismertetőből)

Megjegyzés, vélemény:

Bár a könyv vitát kavart a Fórumunkon, azzal mindenki egyetért, hogy ez a könyv hiánypótló, és minden elkötelezett Egyiptom-rajongó polcán ott a helye.

Ókori hősök, ókori csaták
Kertész István
kultúrtörténet

A könyv remek összefoglalást nyújt az ókor leghíresebb csatáiról. Olyan nagy hadvezérek alakjával, stratégiájával ismerkedhetünk meg, mint Nagy Sándor, Miltiadész, Hannibál és Scipio Africanus, hogy csak párat említsünk a felsorolásból. Az olvasó emellett képet kaphat az egyes csaták részleteiről, a hadseregek felépítéséről, az egyes fegyvernemek előnyeiről és hátrányairól is, a képek pedig segítenek, hogy magunk elé képzelhessük, hogyan is nézett ki egy háromevezősoros gálya, egy hoplita harcos vagy egy római centurio.

Megjegyzés, vélemény:

Bár könyv csokorba gyűjti az ókor leghíresebb csatáit, nem mindenki találja meg közöttük a kedvencét. Miért van az, hogy az ókori csaták általában a görögöknél kezdődnek, mintha nem asszírok és egyiptomiak nem is lettek volna? Persze nem lehet minden egyes csatáról beszámolni - miért is nem? - de azért szerintem a kádesi (II. Ramszesz) vagy a lákisi (Szín-ahhé-eriba) csata már csak mutatóban is helyet kellett volna, hogy kapjon a leírások között, ha már az ókorról beszélünk, hiszen a klasszikus hadviselés nem keveset köszönhet a Közel-Kelet nagy múltú államainak (kezdjük ott, hogy ló ugyebár). A szerző ugyan utal rá, hogy a görög-római kor nagy háborús alakjaival egy következő kötetében foglalkozik (Antik harcmezőkön), de az ókori kelethadvezéreit teljesen kihagyja - bár maga is megjegyzi előszavában, hogy a korlátozott terjedelem miatt kényszerül válogatni.
Ami viszont ennél is jobban hiányolok az a több és részletesebb térkép, az index és egy rövid kislexikon. Ha ezek meglennének, akkor a könyv nem csak olvasmányos ismeretterjesztő irodalomként állná meg a helyét (mert egyébként nagyon kellemes és informatív olvasmány!), hanem az ókori csaták világában eligazodni kívánók számára kézikönyvként is.

Ókori keleti történeti chrestomatia
szerk: Harmatta János
forrás

Eredeti óegyiptomi, mezopotámiai, hettita és föníciai szövegek magyar fordításban.

Az Orion rejtély
Robert Bauval - Adrian Gilbert
kutatás

A Hancock-csoport tudósai az újra és újra visszatérő kérdésre keresik a választ: Ki építette a piramisokat és vajon mi célból? Érdekes új magyarázattal szolgálnak.
A könyv érdekessége, hogy függelékként megtalálhatóak benne a szerzők korábbi publikációi, cikkei.

Ozírisz arcai - egyiptomi életutak
John Ray
tanulmányok

Az író az ókori Egyiptom néhány híres, királyi és nem királyi személyiségének életrajzát igyekszik megrajzolni e könyv lapjain. A lista meglehetősen illusztris: Imhotep, Hekanahte, Hatsepszut, Haemwaszet, Peteésze, stb., hogy csak egy párat említsek.

Megjegyzés, vélemény:

Bár még nem olvastam, a tartalomjegyzéket nézve külön öröm a számomra, hogy olyan alakok is feltűnnek a könyvben, akiknek neve általában elkerüli az érdeklődők figyelmét, pedig megérdemelnék azt. Ilyen például Hekanahte, kinek levelei igen fontos forrását képezik a középbirodalmi történelemnek, mégis méltatlanul kevés szó esik róla.

Én már olvastam, és úgy igazán nem tudom, hogy mit is gondoljak róla. Ahogy közeledünk korban az időszámításunk kezdetéhez, úgy válik színvonalasabbá a könyv, tartalmasabbak és érdekesebbek lesznek a portrék, amelyek kirajzolódnak. Tökéletesen érzékelhető, hogy Ray elsősorban a ptolemaida időszakkal foglalkozott. Ezt be is vallja, senki nem vetheti a szemére. Azonban egyes korábbi időszakokról szólva egészen merész ötletekkel áll elő, sőt, időnként érthetetlen tévesztéseket produkál. Még abba a csapdába is készségesen besétál (pedig a szöveg szerint egyiptológus, és hát akkor igazán nem illene) hogy egyhelyütt összetéveszti II. és III. Ramszesz Haemwaszet nevű fiait - igaz, később korrigál. Ami nagy bánatom: abba a sorba is beáll, amelynek tagjai lelkesen igyekeznek kisebbíteni II. Ramszeszt, és nem látják meg, hogy a fáraó hencegése mögött nem csak egy ember gyarlósága áll. Összességében azonban egy nagyon jó, érdekes, és - ahol az író belelendül - határozottan szórakoztató témáról szól a könyv, úgyhogy kihagyni nagyon kár. És a kedvenc vesszőparipánkat ismét megemlítem: korrekt a fordítás!

Ozírisz országa
Paul Anderson
sci-fi kisregény (ugyanazon a címen antológia)

Kisregény: valójában semmi köze az ókori Egyiptomhoz.

Megjegyzés, vélemény:
Elég jó kis történet, kóborlás a sivatagban az atomháború után, pánspermia-elmélet, biotonok (bio-robotok). Ami miatt megemlítem, az az, hogy érdekesen írja le mi maradna akkor, ha a Nagy Gát elpusztulna. Nem sok. Asszuán kész időzített bomba.

Az ősi Egyiptom civilizációja
Paul Johnson
ismeretterjesztő

Egy újabb történelmi-kulturális összefoglaló szép képekkel, ezúttal kezelhetőbb méretben, viszont sajnos puha és igen sérülékeny fedéllel.

Megjegyzés, vélemény:
Ebből a műfajból még mindig Az ókori Egyiptom atlaszát vagy az Egyiptom - A fáraók világát ajánlom.

-P-

A paraszt panaszai
Dobrovits Aladár és Kákosy László fordítása
irodalom

Az óegyiptomi epika hieroglif vagy hieratikus írásban fennmaradt alkotásait foglalja csokorba ez az irodalmi gyűjtemény. A művek töredékesen maradtak ránk, ezért a novellákat sok helyen kiegészítették, de a stílus hamisítatlanul óegyiptomi. A kötet végén Dobrovits Aladár irodalomtörténeti tanulmánya is helyet kapott.

Piramis - Túl a képzeleten: a gízai nagy piramis
Kevin Jackson, Jonathan Stamp
ismeretterjesztő

A Kheopsz piramis A-tól Z-ig. Minden, amit erről a csodás építményről tudunk - és még inkább, amit nem tudunk, gazdagon illusztrálva, remek rekonstrukciós rajzokkal, teljes kutatástörténettel. A könyv kitér a piramidológia, a piramissal kapcsolatos misztikus elképzelések témájára, a szélhámos piramiskutatókra is, de csak tájékoztat róluk, szerencsére egyik mellett sem foglal állást. Tárgyilagos, áttekinthető munka.

A piramisok nagy könyve
Mark Lehner
összefoglaló régészeti munka

Minden, amit a piramisokról tudni lehet, összeszedve, rendszerezve, gazdagon illusztrálva, közérthető formában. (Ld. az angol kiadásról írt ismertetőnket is!)

Megjegyzés, vélemény:

Végre, végre! Megjelent magyarul! Alapmű! Aztán az első lelkesedés után jött a pofára esés, de durván ám, amikor kiderült, hogy a magyar kiadással bizony komoly gondok vannak: jó néhány helyesírási hiba, fordítási pontatlanságok, egyiptomi nevek és városnevek helytelen átírása, ráadásul nem is mindig ugyanúgy rontják el (Hawara helyett a Havara vagy a Hauara még elmegy, de a Haura már nem, főleg nem ezek váltakozása), a könyvben szereplő kutatók nevének elírása, nomoszok neve kisbetűvel, a Középbirodalom viszont hol naggyal, hol kicsivel, szóismétlések, magyartalanságok tömkelege, stb. De a legnagyobb baj az, hogy egy-egy szövegrészt egyszerűen nem fordítottak le és van, amelyikről lerí, hogy egyszerűen figyelmetlenségből átugrották (és ennek megfelelően nem is szerkesztették megfelelően – vastagítás, döntést, stb.). Szegény Mentuhotep vezírnek pedig a „Vizier” nem a keresztneve. Kár érte. Ez a mű megérdemelt volna egy kicsit több figyelmet. Aki teheti, inkább az eredeti, angol nyelvű verziót válassza.

Piramisok rejtett kincse
Zahi Hawass (Havassz)
Ismeretterjesztő

Szép, nagy, képes album, sok információval olyan neves egyiptológusok tollából, mint Mark Lehner, Reneé Friedman (British Museum), Dieter Arnold, hogy csak a legismertebbeket említsem. A könyv szerkezete az Egyiptom - A fáraók világa szerkezetéhez hasonlít: az egyes témákat annak elismert szaktekintélyei foglalják össze. Emellett fő erőssége a gyönyörű, remek minőségű, kisebb poszterek méretével vetekedő képek.

Megjegyzés, vélemény:

Kissé meglepő, hogy a könyvet szerzőként dr. Hawass jegyzi, holott a cikkeknek talán ha a felét írta ő. Egyelőre csak felületesen tudtam megnézni, de ez alapján úgy látom, semmi újdonsággal nem szolgál a könyv, és ebben a műfajban még mindig jobb vétel az Egyiptom - A fáraók világa, ami még mindig kapható és még 990 forinttal olcsóbb is.

Pompeji utolsó napjai
Edward Bulwer-Lytton
történelmi regény

Ki ne ismerné a virágzó dél-itáliai városka pusztulásának legendás történetét? A regény Pompei lakóinak mindennapi életén keresztül mutatja be, hogy miként sújtott le a Vezúv a településre, ugyanakkor hiteles régészeti források alapján bepillantást enged a város közigazgatási, kulturális, vallási életébe. Ez utóbbinak része volt egy egyiptomi istenség, Ízisz kultusza is. A cselekmény jelentős része e templom és annak főpapja körül bonyolódik. Az író tollán keresztül érdekes és igen életteli képet kapunk arról, hogy miként működött egy "idegen" kultusz a Római Birodalom területén, mit gondolt a "római polgár" Egyiptomról és lakóiról, valamint egy egyiptomi a rómaiakról és betekinthetünk az istennő "csodáinak" kulisszatitkaiba is.

Megjegyzés, vélemény:

A kép, amit a regény az egyiptomiakról, Íziszről és kultuszáról - pontosabban ennek római gyakorlatáról - valamint a helyi főpapról fest közel sem előnyös. Hogy valóban így működött-e Ízisz kultusza a Római Birodalom ege alatt, azt nem tudhatjuk, viszont az biztos, hogy igen nagy népszerűségnek örvendett nem csak a birodalom magterületén, de a provinciákban is (itt "Pannóniában" a szombathelyi Ízisz-szentély maradványai tanúskodnak erről). És az is tény, hogy Pompeiben is volt egy Ízisz-szentély, méghozzá igen frekventált helyen.

-R-

Ramszesz
Christian Jacq
történelmi regény

Kötet-adatok:
   1. A fény fia
   2. Évmilliók temploma
   3. A kadesi csata
   4. Abu Szimbel úrnője
   5. A nyugat akáciája alatt

Romantikus nagyregény II. Ramszesz uralkodásáról és koráról. Ramszesz életét kora-kamaszkorától haláláig követi végig, életének olyan nagy eseményein keresztül, mint a kádesi csata, a bibliai 10 csapás és az exodus, valamint a hettitákkal való békekötés és ennek falra vésése, mely a történelem első lejegyzett békeszerződése lett.

Megjegyzés, vélemény:
5 kötetes (irodalmilag elég sótlan)

Ramszesz, Egyiptom legnagyobb fáraója
Joyce Tyldesley
ismeretterjesztő

A korábbi munkái alapján méltán népszerű írónő ezúttal II. Ramszeszt vetetette tolla alá. A mű igen alaposan tárja elénk a XIX. dinasztia harmadik uralkodójának élettörténetét és jellemrajzát. A szöveget alapos jegyzetek és kiegészítő irodalom teszi teljessé, ahogy azt már Joyce-tól megszoktuk.

Megjegyzés, vélemény:

Az írónő nem véletlenül köszöni meg a könyv elején Kenneth Kitchen professzor közreműködését. E művének kétség kívül a professzor "Pharaoh Triumphant - The Life and Times of Ramesses II" c. könyve szolgált alapjául. Ahhoz képest nem sok újat tud mondani, de vitathatatlan érdemeit ez nem kisebbíti, az olvasó egy közérthető, jól követhető, szakmai precizitással kidolgozott munkát kap a pénzéért. Külön kiemelném a szerző előszavát, mely az egyiptológiával most ismerkedők számára nyújt segítséget és tartalmaz egy remek tömör összefoglalást az egyiptológiai ismeretterjesztés sajnálatos és szégyenletes helyzetéről. A fordítás sajnos visszaesés a korábbi Tyldesley könyvekhez képest.

Nos, én korántsem vagyok ennyire elragadtatva ettől a könyvtől. Tény és való, hogy II. Ramszesz fennmaradt szövegei és műemlékei egy féktelenül hencegő, és magával mindenkinél elégedettebb, arrogáns uralkodó képét vetítik elénk. Csakhogy ennek az okai sokkal sokrétűbbek, mint amit Tyldesley felhoz, ugyanakkor sokkal kevésbé öncélúak, mint ahogy az a könyvből kiderül. Az biztos, hogy II. Ramszesz nem ment a szomszédba, ha dicséretre vágyott, de amikor már öncélúvá kezd válni a deheroizálás, azt nem történelemnek hívják.

Viszont a kiadással kapcsolatban egy nagyon pozitív tendenciára hívnám fel a figyelmet: a Gold Book Kiadó az utóbbi időben az egyiptomi neveket ellenőrzi, és - ha sikerül beazonosítani, mert hát az néha igen idegőrlő dolog - abban az alakban hozza, ahogy a magyar szakirodalomban (elsősorban Az ókori Egyiptom története és kultúrája c. Kákosy-könyvben) megszokott. Nem tudom, hogy lehet-e eléggé méltatni ezt a törekvést!

II. Ramszesz fiainak sírja
Kent R. Weeks
dokumentum

Sok vitára adott okot a Királyok Völgyének 5. számmal jelzett sírja. Nem egy újonnan felfedezett sírról van szó, hanem egy "elveszett" sírról (ahogy az író nevezi azokat a sírokat, melyeket ugyan már megtaláltak korábban, de soha nem tártak fel akkurátusan, és pontos helyük is egyre inkább feledésbe merül). Dr. Weeks feltárásainak köszönhető, hogy kiderült: sír Nagy Ramszesz fiainak nyughelye volt és a legnagyobb egyiptomi sír, melyet valaha feltártak. A könyv a feltárás jelenlegi stádiumáig kíséri végig az olvasót.

Megjegyzés, vélemény:

A fordítással nagyon elégedetlenek vagyunk, de a könyv vitathatatlan értéke, hogy bepillantást enged az olvasónak egy ásatás mindennapjaiba, örömeibe és nehézségeibe.

Weeks professzor olyan megközelítéseket is tálal, amire kívülálló nem is gondolna. Különlegesség, hogy a könyv lezárása óta bekövetkezett fejleményeket nyomon lehet követni a sír honlapján is. ("Alighanem ez az egyetlen sír, amelyiknek saját honlapja van..." - ez a megállapításom már megdőlt. Más óegyitpomi sírnak is van már honlapja! Az ajánlott linkek között meg is található.)

Ré álarca - cselszövés és gyilkosság az ősi Egyiptomban
Paul Doherty
regény

II. Thotmesz halálának körülményeiről, Hatsepszut hatalomátvételéről szól ez a krimi, amelyben a rejtélyes gyilkosságok politikai intrikákkal és vallási eredetű ellentétekkel vannak fűszerezve.

Megjegyzés, vélemény:

Jaj! Nem túl fajsúlyos, de egyszeri olvasmánynak szórakoztató a történet, csak éppen... Szóval, nem nekünk készült. Azért Egyiptom a helyszín, mert az olyan egzotikus, a western meg már kimegy a divatból. Az még hagyján, hogy a főhős csirkét és fehér bort (sic!) lakomázik, de az már súlyos, hogy Maat templomában van magánszentélye, és bírói mivoltában Maat papja, aki Maatnak mutat be áldozatot. (Maat az a kivétel, akinek nincs külön temploma, és nem neki áldoztak, hanem őt mutatták fel áldozat gyanánt.) Mitanni seregei Tusrattával az élen a Delta vidékén garázdálkodnak, az egyiptomiak meg ki-be mászkálnak a Nagy Piramis labirintusában... A királyi palotában Széth-szentély áll, és (máshol) neki mutatnak be véres ember- és állatáldozatokat az amemet-ek, akik Ammit után kapták a nevüket, és kísértetiesen emlékeztetnek a haszasszinokra. Egyiptom fakó díszlet, a szereplők időnként kifejezetten európai gesztusokkal jelennek meg. A szerző állítólag történelmet tanít, egyébként meg iskolaigazgató. Az utószóban két "nagy egyiptológusra", Bauvel-re (sic!) és Hancockra hivatkozik. Az ég mégis a helyén marad...

Ré Fiai
Kákosy László
összefoglaló történeti munka

A könyv a tudományos bevezetés és egyúttal összefoglalás igényével mutatja be az egyiptológia tudományát. Az egyiptológia-tanszék komplex tankönyve.

Megjegyzés, vélemény:
Új kiadása "Az ókori Egyiptom története és kultúrája" címen jelent meg.

A régészet regénye
C. W. Ceram
népszerűsítő ismeretterjesztő

Nagyon színesen, élénken, magával ragadóan, és mégis a tényszerűség igényével meséli el a régészet kialakulását és nagy pillanatait. Egyiptommal foglalkozó részében az egyiptológia nagyjainak kiváló ábrázolásait külön figyelembe ajánlom!

Megjegyzés, vélemény:
Mivel elég régi könyv (első kiadása 1949-ben jelent meg), egyes dolgokban túlhaladott.

Ez a könyv a Vampire – The Masquerade (Vámpír – A maszkabál) fantasy világba kalauzol el minket, egy vámpírokkal benépesített, misztikus világba, ahol Széth ókori papjainak leszármazottjai a vámpírok egyik klánját alkotják. A regény az egyik legnagyobb hatalmú képviselőjükről, Hesha Ruhadzéról szól, aki a Klánregények 13 kötetes történetén belül próbálja a saját személyes célját elérni.

Sajnos ez a regény nem igazán élvezhető azok számára, akik nem ismerik a Vampire világát, és ami még nagyobb hibája: a Klánregények sorozaton kívül sem állja meg a helyét. Viszont nem tudtam megállni, hogy ne említsem meg, mivel igen érdekes és nagyon jól kialakított koncepciót fogalmaz meg, igen érdekesen ötvözve a vámpírtörténeteket az ókori Egyiptom világával. (Ezzel kapcsolatban ld. a Mi témáink között az Egyiptom, a vámpírok őshazája? c. írásomat.)

A sör - Sör az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában
Gaál Ernő
tanulmány

A sör szerepe, elkészítése, és az e témában felmerülő kérdések adják Gaál tanár úr tanulmányának gerincét. Érdekes, képekkel és hasznos háttérinformációkkal gazdagított könyvecske, amelyből a mai és az ókori sörkészítés párhuzamai és különbségei is kiderülnek, és a hajdani hétköznapokból is újabb részletek villannak elő.

Nem vagyok sörissza, és ettől a könyvtől sem lettem azzá, mégis nagyon élvezetes volt - részletessége nem fajul unalmasságba, és az üdítő idézetek mellett időnként még a szerző is kedves humorú megjegyzésekkel teszi kellemesebbé az olvasást. "Ha valaki tehát meleg sörrel álmodott volna, itt a recept, amivel a rossz álmot el lehet űzni." <-- az egyik kedvencem.

100 hieroglifa - a világ egyiptomi szemmel
Barry Kemp
ismeretterjesztő

Barry Kemp, aki elismert egyiptológus, arra tesz kísérletet, hogy száz hieroglifán keresztül bemutassa az olvasóinak az egyiptomi gondolkodásmódot. Elmeséli az egyes hieroglifák legváltozatosabb összefüggéseit: hogyan alakulhattak az adott szó vagy hang jelévé, milyen asszociációk rejtőzhettek mögöttük, és azok milyen közös élettapasztalatra, szemléletmódra engednek következtetni.

Valahogy az a furcsa érzésem volt a könyvet olvasva, hogy Kemp kitűnően ismeri és tudja azt, amiről beszél - éppen csak nem érzi. Aztán lehet, hogy ez a szakember szükségszerű tárgyilagossága, hiszen hová lenne a tudomány, ha a tények helyett (vagy mellett) az érzésekkel és érzelmekkel érvelne a tudós? Csakhogy ez a könyv ismeretterjesztő, és az ilyen mű nem maradhat ilyen személytelenül távolságtartó.

A másik, rendkívül zavaró dolog, hogy a szövegbe tördelt hieroglif jelek és jelcsoportok a megszokottól eltérően eredeti fő irányukba, jobbról balra vannak írva. Amúgy hajlok rá, hogy a hosszabb hieroglif szövegek jobbról balra írva helyesebbek - de itt a szövegtörzsbe szúrt egy-két jelről van szó! Nem is gondoltam volna, hogy ilyen roppant fárasztó a szemnek néhány milliméter kedvéért megfordítani az olvasási irányt!

Ez egy trilógia első kötete, mely a World of Darkness fantasy világban játszódik és egy ősi erő - a múmiákként ismert halhatatlan lények - felébredéséről, mely örökre megváltoztathatja ezt a képzeletbeli - a mi valós világunk hátterében létező - világot.

A szkarabeusz éve - Oroszlánokkal hálni
Andrew Bates
fantasy regény

A trilógia második kötete ott veszi fel a fonalat, ahol A vihar hírnökei végén eleresztettük.

Megjegyzés, vélemény:
A kötet elején lévő vers szerintem igazi remekmű. Műfordítás szempontjából is.

Már korábban is előfordult, hogy olvasóinknak olyan egyiptomi regényt ajánlottunk, mely nem az ókorba, hanem az egyiptomi történelem hozzánk időben közelebb álló korszakainak egyikébe kalauzolja el az olvasót. Azért kap helyet ajánlataink között ez a romantikus szerelmi történet, mert számára a háttér Egyiptom elmúlt száz esztendeje és sorai közül az ősi föld hangulata árad.

Szet követői
Dean Shomshak
kiegészítő kézikönyv a Vampire szerepjáték-rendszerhez

A mai Egyiptomban játszódik. Az ifjú egyiptológusnő valami nagy fogásra számít, ehelyett bajba kerül. Krimi, kalandregény és románc napjaink Egyiptomába helyezve.

Robin Cook itt ismét alkotott, pergő és izgalmas könyv. De inkább a mai Egyiptomról ad képet, valamint a műkincs-kereskedelem vadhajtásairól.

Az író az óegyiptomi civilizáció kérdéseire keresi a választ és ad magyarázatot a tőle már megszokott, a Földtől "kissé elrugaszkodott" módján. Következtetéseivel nem feltétlenül kell egyetérteni de az általa feltett kérdések legtöbbjére a mai egyiptológia sem tud teljesen kielégítő választ adni.

Megjegyzés, vélemény:
Olvasd fenntartásokkal, de ne vesd el kapásból. Nagyon jó gondolatkísérletek, amelyek ösztönöznek arra, hogy saját véleményedet minél jobban megfogalmazd.

Mr. Hancockot ezúttal a Szfinx késztette elmélyült gondolkodásra. Véleménye szerint a Szfinx üzenetet hordoz korunk embere számára. De mi lehet ez az üzenet?

A regény oldalain az Amarna-kor Egyiptoma elevenedik meg Szinuhe, a fáraó bizalmasának élettörténetén keresztül. Az író a címszereplő önéletírásaként meséli el a történetet, mely Egyiptomon kívül bepillantást enged a korabeli nagyvárosok világába is.

A kalandregény egy igazi óegyiptomi történet, melyet egy thébai ásatás során előkerült tekercseken találtak. Az ásatás vezető régész-egyiptológusa kérte fel a népszerű írót, hogy ültesse át az i.e. XVIII. században íródott művet a mai stílus-követelményeknek megfelelő formába. Sokak szerint ez az író legkiemelkedőbb műve. A történet a Második Átmeneti Kor zűrzavarába kalauzolja az olvasót.

"A folyó istene" című regény alapján íródott de nem nevezném folytatásának. Korunk régészei a tekercsek útmutatásai alapján látnak neki, hogy megkeressék Mamose fáraó sírját. Kapzsi műgyűjtők és a sírt védelmező ókori szellemek nehezítik küldetésüket.

Taita visszatért! A könyv nem közvetlen folytatása A Folyó istene című regénynek, de sokkal inkább folytatás, mint A hetedik tekercs. Ismét az ókor, a hykszosz uralom Egyiptomában járunk, és a kedves öreg Taitát egészen új oldaláról ismerhetjük meg. Rajta és védencén keresztül pedig a Második Átmeneti Kor egy újabb zűrös időszakát is.

Megjegyzés, vélemény:
Sokkal komorabb mese ez, mint A Folyó istene, de új ígéret a vége. Egy újabb folytatás ígérete.

Részletes képet ad a Tutenhamon sír feltárásáról valamint felidézi a fiatalon elhunyt király gyermekkorát, rövid uralkodását és tragédiáját az Amarna-család történetén keresztül.

"Ebben a megdöbbentő könyvben Gerald O'Farrell bebizonyítja, hogy Howard Carter és Lord Carnarvon már évekkel azelőtt megtalálták Tutanhamon sírját, hogy azt bejelentették a nyilvánosságnak. Addig a sírt kifosztották - sőt néhány leletet tönkre is tettek, hogy úgy tűnjön, mintha ókori sírrablók jártak volna ott -, majd újra lepecsételték, és odahívták a sajtó képviselőit, hogy nevük bevonuljon a történelembe."

Megjegyzés, vélemény:
Egyszerűen meg vagyok döbbenve, hogy mennyire nem tisztelnek emberek tényeket, másokat, kultúrákat, olvasókat, satöbbi. Szerintem nem más ez az egész, mint pofátlan rágalom, veszedelmes módon áltudományos köntösben. Ajánlatom: EZT NE!

Eddig nem volt szokásunk negatív példákat említeni a Könyvajánlóban, de most ezt tesszük. A szerző a napfolt-tevékenységtől a maja kultúra alkotásain és a szabadkőművességen át Einstein relativitáselméletéig mindent összezagyválva egy kusza elgondolás bizonyítására képtelen logikai manipulációkat hord össze. Célja, hogy bizonyítsa Tutankhamon azonosságát Buddhával, Jézussal, és mindannyiuk azonosságát a mitikus Tollas Kígyóval. Az eredmény egy képtelenül zavaros, de jó vastag könyv, amit csak úgy ajánlhatunk: EZT NE!!!.

Howard Carter életrajzának is tekinthető könyv a Tutankhamon-sír felkutatásáról és a megnyitását követő, időnként botrányokhoz vezető intrikákról.

Ez a könyv ékesen alátámasztja azt, hogy Jacq csapnivaló. Egy nagyszerű történetet talált, ragyogóan összeszedte hozzá a szükséges adatokat, és írt belőle egy kegyetlenül hatásvadász, elnagyolt, összedobált valamit. Egyedül a könyvben rejlő tényanyag az, ami miatt ajánlom - de az gondos szelektálást igényel!

Tuthmózisz I. - Hatsepszut riválisa
Violaine Vanoyeke
történelmi regény

Az írónő, aki eddig a ptolemaiosz-korban játszódó regényeivel szerzett hírnevet kis hazánkban, ezúttal egy igen népszerű és már oly sokszor tárgyalt kort elevenít fel regényeinek lapjain: a tutmoszidák történetét. Ezúttal azonban nem Hatsepszut királynő áll a középpontban, hanem fő ellenfele, az unokaöccse, aki III. Thotmesz (vagy Tuthmószisz) néven ült a Két Ország trónján. A történetnek már sok irodalmi interpretációját ismerjük - kettő itt, az Ókori Egyiptom Könyvajánlójában is helyet kapott - ami nem csoda, hiszen az egyiptomi civilizáció egyik legromantikusabb, legregényesebb időszaka, mely ezúttal a "másik oldalról", Thotmesz oldaláról kerül megvilágításba az írónő három regényt átölelő monumentális munkájában.

Megjegyzés, vélemény:
Amikor ez az ismertető felkerült, a három kötetből még csak az első volt a könyvesboltokban, a továbbiak a közeljövőben várhatók. Egyenlőre még nem olvastam végig a kötetet, de első benyomásaimból kettőt érdemesnek tartok megemlíteni: az egyik, hogy a fordítás általában elég jó, mégis zavaró, hogy Hatsepszut-Meritré nevét a könyv következetesen férfi-alakban (Meriré) használja. A másik, ami egyre jobban zavar, hogy Vanoyeke képtelen életszerű párbeszédeket írni. Ez nagyon sokat ront az egyébként jónak ígérkező trilógia élvezhetőségén.

Tuthmózisz II. - A fékezhetetlen íbisz
Violaine Vanoyeke
történelmi regény

A trilógia második kötete Vanoyeke általam olvasott eddigi legrosszabb könyve. Szinte semmi nem történik benne, csak előkészíti a harmadik kötetet. Messze elmarad a Fáraó titka trilógiától, a történet lapos, és még a háttér-információk is szegényesek és bizonytalanok.

A II. Ramszesz korában játszódó történet legfőbb különlegessége a végletes történelmi pontosság. Ez nem csoda, hiszen az író korának egyik legnagyobb egyiptológusa volt. Nem kevés írói vénával is megáldva.

Vallanak a múmiák - Az ókori egyiptomiak élete új megvilágításban
Rosalie David - Rick Archbold
ismeretterjesztő

Ebben a könyvben a neves egyiptológus, Rosalie David (A múlt születése sorozat Egyiptomi birodalmak kötetének szerzője) szerzőtársával választ ad a múmiákkal, a mumifikálással kapcsolatos kérdéseinkre. Megtudhatjuk belőle, hogy miként “készíthetnénk” múmiát, milyen eszközökkel igyekszik a modern tudomány “szóra bírni” a múmiákat, hogyan igyekeznek megtudni, hogy az illető miben halt meg, és miként tudja a modern orvostudomány - pl. a génkutatás - felhasználni az így kapott válaszokat. Az írók kitérnek a múmiák filmtörténeti karrierjére is.

Vallás és mágia az ókori Egyiptomban
Rosalie David
összefoglaló történelmi munka

Rosalie David szerencsére már nem ismeretlen az ókori Egyiptom iránt érdeklődő magyar olvasók számára. Ezúttal egy komoly vallási áttekintő munkát kaptunk tőle a Gold Book kiadó jóvoltából. Az írónő az egyiptomi vallás minden területére kitér: ír az államvallásról és az állami istenekről, a személyes vallásosságról, a templomokról és a falaik között zajló tevékenységekről (oktatás, gyógyítás, stb.), rítusokról, a papokról, a mágiáról és a varázslatok szerepéről a vallási élet területén. Persze az írónő ezúttal sem hagyta ki kedvenc témáját: a múmiákat. :-)

A kiadó szép, „kézikönyvi” kivitelben nyújtja át az olvasónak ezt a hasznos vallástörténeti munkát. Egyetlen bajom vele: Rosalie David „stílusához” hozzátartozik, hogy rengetegszer ismétli önmagát (néha az embernek az az érzése, hogy egyszerűen Ctrl C – Ctrl V kombinációt nyomott egy-egy szövegrészre), és ez bizony néha elég zavaró. Ettől függetlenül mindenkinek ajánlom, akit érdekel az egyiptomi vallás, és át szeretné valamelyest látni az egyiptomi istenek, és vallási rendszerek szövevényes, ellentmondásos rendszerét.

Ez a vékony füzetecskének tűnő könyv kétszáz oldalon jár utána az ókori Egyiptomban használatos varázslatoknak, és a varázslás mindennapi életben betöltött szerepének. Egy rövid vallási-kozmogóniai bevezetés után tematikusan bontva mutatja be a technikákat az "egyszerű" gyógyító varázslatoktól a szerelmi varázsláson keresztül az istenfenyegetésekig és politikai célú manipulációkig. De szól a varázslás történetéről és a nagy varázslókról is - bemutatva többek között Dzsedit és II. Nektanebo fáraót is - megismertet varázslással foglalkozó szövegekkel és varázstárgyakkal egyaránt.

A téma érdekességét és a tudományos szárazságot egyaránt megtalálni ebben a könyvben. Szerencsére az utóbbit mindig feloldja egy-egy szép és/vagy érdekes idézet, de így is helyenként elég nehéz olvasmány. Viszont meglepően átfogó és számtalan érdekesség forrása, és számos olyan pontot találni benne, ahol a leírt módszer a mai, komolyabb ezoterikus irányzatoknál is előfordul. (Rendszerint nem azok, amelyeket egyiptomi eredetűnek kiáltanak ki...)

A magyar egyiptológusnő egy II. Ramszesz korabeli óegyiptomi naptár fordítását teszi közzé, melyben ki-ki megtalálhatja, hogy mit mondanak az istenek születésének napjáról, a számára rendelt végzetről, illetve meghatározhatja szerencsés és szerencsétlen napjait. A kötethez poszter-melléklet jár, mely a denderah-i zodiákust ábrázolja.

Megjegyzés, vélemény:
A könyv sajnos kereskedelmi forgalomban nem kapható, az alábbi helyen lehet beszerezni:

A szerző egy igen sokat vitatott témát feszeget: a piramisok építési technológiáját. Egészen újszerű koncepcióval áll elő, és igen meglepő választ kínál a kérdésre, mely, azt hiszem, minden Egyiptom-rajongónál központi helyet foglal el.